Kegyetlenül megviselt ami történt. Kimondhatatlanul vágytam utána,szerettemvolna bújni hozzá,mint azelőtt,de taszitott ,óriási erővel taszított annak emléke,mely igy utólag kifejezetten gusztustalan,gyomorforgató,önző,agressziv,előrekiszámitottnak tűnt fel.Ahogy eddig a ragyogás…

Hihetetlen,milyen átalakuláson mentem keresztül. Nem számított már,hogy anyánk semmibe sem vett,hogy a konyháról hozott moslék volt a fő érkezésiforrás,hogy láthatóan a pokolra kívánt,mióta csak megfogantam. Átsütöttrajtam a ragyogás,és ez látható volt,többen…

Másnap az iskolában  már ugy gondoltam: képzelődés volt ez,vagy ilyesmi,hogyan is lehetne...éppen velem. Tanítás után ki- jövet egyből belém csapott a villám: ott támaszkodott Tamás  egy autónak dőlve,alig pár méterre az iskolától,mosolyogva intett…

Márpedig amiről álmodunk,az előbb-utóbb megjelenik: igy ismerkedtem meg villamoson utazva egy férfival,.nem  fiúval,nem,.komoly, tőlem  tíz évvel idősebb valódi férfival. Bátorithatta leszálláskor,hogy előzőleg én is rá-rápillantottam, rögtön kedvesen mosolyogva…

A szülői szigor elengedhetetlen,épugy mint a kamaszlányokra való odafigyelés.Minden korban sajátságos prédaként éli meg a tizenéves kis-nagylány a másik nem sokszor zaklató,vetkőztető tekintetét,viselkedését. Milyen jó is az,ha a bakfis hazaérve elmondhatja…

Hatalmasan jóltudtunk lakni,körülöttünk a zúgó-morajló semmi máshoz nem hasonlitható strandzajt hallgatva,orrunkba kúszott a frissen csapolt sör  kesernyés il-lata, a fagylalt földöntúlian finom,édes-vaniliás-puncsos felhője...ez maga volt a boldogság. Egész napos…

Szinte egyszerre lázadtunk fel,de ezt inkább a félelem,mint az igazságérzetünkdiktálta.A kamrából leakasztottunk egy oldal szalonnát,néhány párfüstölt kolbászt,-mi ugysem kaptunk belőle enni-,kellett mostohaapánknak szolgálatba,és elindultunkmegkeresni családos…

 Nem is tudom hogyan éltük túl lelki betegség nélkül a kiskamasz éveket .Mitis mondok,persze történt lelki sérülés,a mai napig érzem,érezzük azt mind-annyian.Már kikerülve a sötét pincelakásból,négyemeletes bérházban kaptunk la-kást,annak picurka…

Óriási élmény volt a siker.Ettől kezdve a mellettem elhaladó nagy gépek oldalszele jelentette a veszélyt,kis hiján az árokba dőltem tőle,de mégiscsak bekarikáztam a faluba.Az öregmama is, és kelekótya neveltfia igencsak megbámult,a suhanc vihogott  is leplezetlenül…

Ma már, öregedő fejjel,el sem tudom képzelni,miért is volt ez a borzasztó nagy hajtása a munkának.Mostohaapám a MÁV-nál elég jól keresett,voltak juttatások,anyánk a konyháról -ahol dolgozott akkoriban- ételmaradékot is hordott haza,fizetése mellé.Jó ideig családi…

Leggyakrabban délefelé jöttek meg,akkor már nem ájtatosan,hanemáltalában virágos hangulatban.Könnyen csattant a pofon,robbant ki anyánk száján a  fuvarost is megszégyenitő káromkodás,szitok,pedig még nemrég a misén gyónt... Keresztyén emberek voltak min…

Költözésünket követően már a bérházban lakvaa,"apunak" kellettszólitani Gyula bácsit. Egyszerűen belénk verte anyám,akinek a szívecsak velünk szemben volt kemény,Gyula aput nagyon sajnálta a család-jától "elszenvedett sérelmek " miatt.Rendszeresen jártak…

Biztosan nem akart előtte szégyenbe maradni,hogy nem nagyon ismerte már fel, leirni meg éppenhogy nem tudta a betüket.Egyik este hazakísérte édesanyámat,aki maga elé parancsolt bennünket: "köszönjetek szépen,ez itt Gyula bácsi ,ezentúl sokszor lesz nálunk".Zavartan…

Egyetlen vigaszunk volt,szigorúan tiltott és titkos tevékenység:megdézsmálni amélyben illatozó gyümölcsraktárakat.Már délután figyelni kezdtük,melyik kofa mikorindul haza,ki várható,hogy lejön a rekeszét megnézni,aztán már indultunk: nekem álltak bakot a nagyobbak,igy sovány…

 Járta a hivatalokat,küzdött az éjszaka leple alatt elfoglalt lakásért.Nekifeszült a gyámügyiseknek,el ne vegyenek  bennünket...honnan volt annyi ereje?   Húsvét lett,langymeleg,virágillatú. Ismertük már a környéket,szomszéd utcákat,tereket,templomot,módosabb…

 Városlakók lettünk.Éjszaka lopóztunk be,nem érezve a fagy szoritását sem.A szikrázóhó kérgessé keményedett szélének durva horzsolását sem,meztelen,meg-megbicsak-ló bokáinkon.Anyánk ment elől,a nagydunyhát pokrócba batyuzva kötözte hátára,s nem lehetettlátni,csak a…

 Ő bezzeg száguldott le a dombról,egy valahonnan felkapott vasvillával hadonászva,folyamatosan ordítozva,hogy ekriassza a farkast. Nővérem csak ekkor vette észreveszedelmes kísérőjét,ki is tört rajta a rémület,mely erősebb volt,mint bátyánk uta-sitása:futásnak eredt,fel a…

Nagyon kemény tél jött ránk,sok évvel később is felemlegették az emberek.Szenvedett tőle ember,állat,minden,ami csak élt,az erdő is.Hangos reccsenésselzuhantak puha,hófödte ravatalukra combnyi vastagságú ágak a fagy szorításá-ban,a hó súlyának nyomása alatt. Riadt rángás…

 A nap fénypontja az este volt,vacsoraosztással.Ilyenkor érthetetlenmódon ismétlődve,újból és újból tele lettem reménységgel.Éhségtől fájó,lapos kis hasam még kisebbnek,még horpadtabbnak tetszett.Sorakoztam lelkesen a vacsoráért,igen,sorakozni kellett,mert…

 Maszatosra pityeregtük magunkat,rosszul viselve,hogy a hőség is egyrenagyobb lett.Át-átnézegettünk a szomszéd kerítésén,amennyire engedteaz elhanyagolt kert,nem lakott ott senki. Csábított,hívogatott bennünket az öreg cseresznyefa pirosló,roskadozó fürtjeivel.A…

 Az a házasság,melybe belekényszerült anyám,egy eszelős verekedés utánvégleg szétcsúszott. Anyám a végletekig felhergelve a sok megaláztatástól,ütlegtől,amit apámtól kapott,szembefordult az "urával"...úgy szedték ki akezéből a nagyobb gyerekek:irgalmatlanul…

  Testvéreim pillanatok alatt elinaltak,én pedig ott maradtam,szó szerint: a kín-zóoszlopnál. Egy ideig éreztem fájdalmas böködésüket meztelen bőrömön, azüszőborjú rettenetes érdes nyelvével szinte felszántotta arcom,nyakam.For-dultában kitépett egy darabot…

 A hatodik testvérem születése után munkahelyet talált,kilométereket gyalogolt atanyáról a gyárba.Biztos vagyok benne,hogy ezt sem bánta,csak szabaduljon az otthoni,sok éve tartó robottól,gyerekhadtól ,szegénységből.A nagyobb gyerekek el-látták -úgy,ahogy- a…

Legrégebbi emlékkép,mely gyakran kísért: felsejlő,homályos,erősen nyugtalanitó.Apám az,arctalanul,mégis biztosan tudva:őt hallom:biztatja bátyámat:"ebbe eriszda vérit! Éles a kés,rögvest metszi a nyakát!" Bátyám, lehetett úgy tizenhárom éves,részegen…