Férjem hajnaltájt érkezett meg a maradék holmival,ő is csak berogyott az ágyba.

Ezután következtek az izgalmas napok: mindent szemügyre vettünk,tervezgettük,

mi mindent szükséges átalakitani,bevezetni,kialakitani.Hosszúra nyúlt a lista...

Igaz,nyár elején voltunk,gondoltuk,ha kicsit ráerősitünk,őszig elkészülnek a legfontosabb

dolgok.Norbi eltökélte,hogy központi fűtést kell kialakitani,a nagy kamrából fürdőszobát

leválasztani,és a kútra -mig nem tudjuk bevinni a vizet- hidrofort felszerelni.

Közben megismerkedtünk néhány szomszéddal is,különösen egy idősebb házaspárral

barátkoztunk össze a gyerekek és én.Norbi kifejezetten távolságtartó volt,hiába ma-

gyaráztam neki,ez nem panelház! Ilyen helyen bármikor szükségünk lehet egymásra...

Megérkezett Norbi egyik régi cimborája,aki vállalta a központi fűtést,természetesen

ottlakással,hiszen messziről jött.Sajnos,nem igazán jól becsülte fel a falakat,mert a

nehéz öntöttvas radiátort nem bírták el,alátámasztással kellett megoldani,ami nem volt

egy épületes látvány.A kémény sem volt ehhez megfelelő,újat kellett húzni,a kazánt

messziről kellett megrendelni,több embernyi erőt kivánt a beállitása -most jó volt a

szomszéd bácsi- ,mire a legszükségesebbekkel meglettünk,ősz lett. Kisrita nyári otthon-

léte sokat segitett,én is tudtam dolgozni,ő felügyelt a gyerekekre. Sokat faggattam az

iskoláról,mivel elég "szerény" bizonyitványt tudott hazahozni...nehéznek találta,és néhány

tantárgy oktatását "fölöslegesnek",mert csak elveszi az időt a művészeti foglal-

kozásoktól,mondta. Nehéz lépést tartani,de javitani fog,megigérte.Ezzel az igérettel

utazott vissza az őszi kezdésre,szomorúan és aggódva  engedtem el.Timikének a szom-

szédos faluban találtunk iskolát,Cseti pedig óvodába készült,lelkesen magyarázta,milyen

sok mesét fog ő ott mondani! Egész nap kint volt a levegőn a nyári hónapokban,szép

szőke haját kétoldalt kiszivta a nap,szinte feketére barnult a kis teste. Hatalmas izgalom

okozott ,hogy a legkedvesebb szomszédunktól Ilonka néniéktől  vásároltunk tizenegy

kismalacot,hizlalásra. Norbi tulajdonképpen csak elfogadta az ötletet,különösebben nem

örült neki, én viszont szerződést kötöttem a leadásra,hogy valami bevételünk

legyen.Gyakorlatilag a maradék pénzünk végén jártunk a sok beruházás miatt.

Norbi ugyan igérte,de nem tett egy lépést sem érte,hogy állás után néz.Először a ház

kialakitása miatt nem is mehetett,aztán jött a tél...majd tavasszal,mondta. Addig

kitartunk.Felállitotta a CB rádió antennát,beállitotta a TV-t,és meg volt a kedvenc

heverője is...némi bevételt hozott,hogy a helyi lakosságot "taxizta" ,mivel kevés

volt az autó a faluban.Jó néhány roma család élt itt,azok több ezer forintot is rászántak,

ha hangulatban voltak,és mentek a rokonokhoz,néhány faluval arrébb.  

Mig tartott a nyár,rengeteg volt a munka, kivűl belül. Bevittük végül a vizet,és meglett a

fűrdőszoba,benti WC is.Igaz,csak betonozott burkolattal,de bent volt! Jónéhányszor

lementünk esténként -nappal dolgoztunk a házon,sőt melléképületen is- a Balatonra,

hatalmasokat fürödtünk.

Nagyon korán,már október közepén leesett az első hó.Ez olyannyira megmaradt,olyan

hideg tél volt,hogy ehhez az elsőhöz csak "jött",egészen márciusig. Igazán volt lehetőség

kipróbálni az új fűtést,de bizony a kazánnak orrán száján ömlő füsttől nem kaptunk még

levegőt sem. Végül egy közelben lakó mester csinált valamit a könyökcsővel,ami csupán

ideiglenes megoldás,mondta,azt időnként majd "meg kell tapasztani".Ez konkrétan azt

jelentette,hogy szerezzek agyagot - a kút körül volt szerencsére- és agyaggal tapasz-

szam be ,amikor annyira kiég ,hogy lepereg az előző...Norbi ezzel nemigen akart foglal-

kozni.Bevackolta magát a tv elé,vagy éppen rádiózott. Igyhát rám maradt teljes egészé-

ben :"te akartad megvenni!" mondta, a csapat süldő malac ellátása,trágyázása.Volt már

jónéhány tyúk is,amit itthagytak az elődeink,ahhoz vásároltunk,és néhány kacsa is.

Nekem tehát meg volt az elfoglaltságom.Olyannyira,hogy kacsatömésre adtam a fejem,

mert igy nagyobb,hizottabb lesz...tanultam a szomszéd nénitől.Nem volt könnyű feladat,

ráadásul jól fel is fáztam,de meglett az is.

Látnivaló volt,hogy kevés a tüzelőnk,ezért be akartunk "spájzolni".Norbi el is ment,meg-

vette.hozta a fuvaros,a fészer előtt leboritotta. Eddig volt rendben. Kértem férjemet,

hogy fel kellene hasogatni...ha nem is mindet,de folyamatosan lehessen tűzelni,tehát

legyen mindig fa.Hát,ezt én csak képzeltem. Norbi az első favágásos napja után közölte,

ezt nem neki találták ki,dolgozott ő egész n yáron eleget.De akkor mi legyen? Amit

akarok mondta,és részéről le volt zárva a téma.