Erzsi néni bölcsebb tanácsot adott,mint gondolta volna! Marika mellém állt,és megigérte

este átjönnek a férjével,ne aggódjak,nem lesz baj.Dehogynem aggódtam! A tanfolyamot

sem nyelte még le egészen József,éreztem rajta,hát még...munkába állni!Mert

bizony,akkor itthon is át rendeződnek a dolgok,vége a kényelmes ,sörözős kis életének!

Nehezen bár,de eljött az este,vele Marikáék is.József még nem volt otthon,igy előre

tudtunk beszélni kicsit,Imre is teljes mellszélességgel pártolta a dolgot.Nyugtatgattak

mindketten.Végre megjött József,Marikáék velünk vacsoráztak,játszottak a gyerekekkel,

mikr belevágtam a közepébe:

-Milyen jó,hogy elkezdtem a gépirást,érdeklődtem is már állás után.Nagy szerencsém

van,éppen most kerestek gépirót a Művelődési Házba,jelentkeztem is! Hétfőn kell

kezdenem,hát nem csodálatos?!-úgy reszketett belül mindenem,az volt a csodálatos

,hogy ezt igy elhadartam!

Megállt a levegő a szobában.Józsefnek torkán akadt a vacsora...még levegőt se kapott.

-Micsoda?! Mit csináltál te?!- bődült el.

-Ez igen,ezen én is csodálkozom.Bátor lány vagy te ,hallod,kis sógornőm! -szólalt meg

gyorsan Imre.-Hát hiszen még nem is vizsgáztál le,és máris keritettél állást magadnak!

Le a kalappal! Jóska öcsém,becsüld meg ezt az ügyes asszonyt! Mások pletykálkodással

piacozással töltik el az idejüket,mert van egy-két gyerekük,akkor már eleget is

tettek,úgy érzik.De te,sógornőm,hát igen. Haladni kell a korral,és mégiscsak

meglátszik,városból jöttél te,hogy igy feltalálod magad,még pénzt is hozol a konyhára.-

Imre megveregette a kezem,tudomást sem vett József kidülledő szemeiről,aki úgy me-

redt édesbátyjára,mint aki nem hisz a fülének...

-Igaz,ami igaz...sokan szeretnének állásba menni,de itt falun a mezőgazdaság az,ami

számit.Irodába,ilyesféle helyekre bekerülni...isteni szerencse.Ráadásul fizetés,egyéb

juttatás,ismeretség,minden könnyebben megy.Nem kell a napon a határban leszakadni

a derekadnak,úgy mint eddig.Eléggé kivetted te abból is a részed...a gyerekeknek meg

óvoda,bölcsöde,okosodnak,foglalkoznak velük.Itthon meg kevesebb rezsi fogy! Látod,

Józsi,hogy kialakul minden? De azért neked most meg kell mutatni,hogy kiveszed a

részed az itthoni tennivalókból.A jószágokat bizony,jó lesz ha te látod el,nem várhatsz

mindent ettől a vékonyka asszonytól!- Marika sem maradt el a férj mögött,úgy tett

teljesen,mintha Józseffel most madarat lehetne fogatni...a nyakam helyett.Láttam a 

szemén .,hogy közel áll a gutaütéshez.

Kedvesen léptem a széke mögé,odahajoltam az arcához: -Nahát,nem is gondoltam,

hogy ennyire velem érzel,ezek szerint,te már gondoltál erre,csak nem volt nekem való

lehetőség?-hizelgő hangot ütöttem meg. -Örölök,ha leveszed a jószágok terhét a

vállamról,végül is,reggel vinnem kell a gyerekeket,Timikét is a bölcsibe,ahogy elintéződik,

délután meg össze kell szedni őket...neked meg mi az,reggel és este a jószágokat

megetetni,ganézni minden másnap ráérsz.Délben meg ugyis hazajársz,ki tudod adni

nekik.Majd úgy főzök,hogy mindig maradjon másnapi ebédre valód- olyan könnyed

hangot préseltem ki magamból,amilyet csak tudtam...és bevált.József kezdett magához

térni,csak az a furcsa,sanda nézése ne lett volna...hamarosan ki is bökte,mi jár a fe-

jében:

-Hát,ez váratlanul ért,mit ne mondjak! Én nem vagyok a jónak elrontója,nem ám.

Be kell szállni az itthoni munkába,ez csak természetes,ugyis "műben" van az ember

egész héten.Nekem meg hétvégente ugyis járnom kell meccsekre,nem bírom én már

annyira a focizást,inkább leporolom a játékvezetőit,és utazok a fiúkkal minden második

hétvégén.A többin meg itthon játszanak mérkőzést,akkor még jobb- győzelemittasan

nézett körül.Úgy érezhette,hogy soha jobbkor nem tudta volna tálalni az újabb

csavargást,cimborákkal való időtöltést,mint most.Ellenvetés ebben az esetben nem

érhette.Nagyon jól számitott. Igy legalább minden hétvégén minden rám marad,de ez

nem baj! Sőt! Nyugalmunk lesz a gyerekekkel,együtt lehetünk a sörszagú apjuk nélkül,ha

egész héten dolgozom.