Éreztem tapogatódzó kezét,éppen csak megmozdulva kereste az enyémet.Megfogtam,

arcát megsimogattam,szúrt a borostája.Hirtelen elhatároztam magam,hoztam a meleg

vizet,megborotváltam.Hagyta,nem tudott szólni,csak nézett rám értően.

József csak nem érkezett haza,pedig igencsak későre járt.

Egyre erősödő zihálás töltötte be a szobát,időnként hörgésbe csapva át.

Halkan koccant az ablaküveg:Erzsi néni szólt be,"ha úgy adódik" bármikor jönni fog,

csak szóljak át...

Vissza sem húztam a függönyt,néztem ki az éjszakába...életemben először-,alighogy be-

töltöttem tizennyolcadik évemet,- voltam haldokló mellett.Éjszaka,egyedül. Másik

szobában ártatlan szuszogással alszik két kisgyermekem.

Papa emberfeletti erővel küszködött levegőért,hiába támasztottam fel párnáját,könnyi-

tettem volna rajta.Éjfél előtt néhány perccel valami -semmihez nem hasonlitható-

hang hagyta el torkát,ujjai satuként szoritották át vékony karomat,-honnan ez az erő?!-

a félhomályban világitott a fennakadó szemefehérje.Utolsó csörgőszerű sóhajtás, és...

elment...enyenként kezdtem lefeszegetni ujjait karomról. Összerándultam.mert

felvonított Erzsi néni kuvasza.ilyen hangot soha életemben nem hallottam még...!

Képtelen voltam felállni az ágya mellől: láthatatlan erő fogott vissza,úgy éreztem,még

itt van velem...még várnom kell.

Hallottam a halk lépteket: Erzsike néni és férje,Józsi bácsi jöttek át.Nem kellett szólni,

a kutyájuk vonítása mindent elárult számukra...papa hozta annak idején nekik.

Drága szomszédasszonyom gyengéd erővel felsegitett az ágyról,a szemembe nézett

erősen:

-Most te mutasd meg,mire vagy képes.Ez az öreg úgy ment el,a szivében azzal a

fájdalommal,hogy nem látta maga mellett a fiát.Azt a fiát,akiért mindent megtett.

De erős volt,és az erejét átadta neked:látom az ujjai helyét a karodon...most dolgod

van,ne hátrálj meg.A többit a Jóisten elrendezi.- tolt szeliden ki a fürdőszobába.Mosdótá-

lat,szivacsot adva a kezembe,folyamatosan beszélve hozzám,saját maga is

megtalálta,amire szükség volt.Hajnalodott,mire készen lettünk: tisztességesen

elláttuk,és felöltöztettük papát,kezeit összekulcsolva a mellkasán, a bevetett ágyon

felravatalozva helyeztük el.

Pirkadt.Bizonytalan léptekkel jött József végig a verandán...Józsi bácsi elébe ment.

Fojtott hangon,de nagyon határozottan mondta:

.-Öreg komámat nem gyalázhatod meg,hogy részeg fejjel  állj meg előtte.Időben

értesitve lettél,a Jóisten dolga az itélkezés.Most menj a kazánházba,aludj pár órát,

majd telefonálok a főnöködnek,mi történt.Ha kijózanodtál, nehogy tükörbe nézz!

Lehet,összeroppanna az ábrázatodtól,szégyentelen.- -József mukkanás nélkül

hagyta,hogy irányitsa ki,a meleg kazánházba.

Nem is tudom,mi lett volna a két öreg segitsége nélkül.Ők szóltak sógoroméknak is,

orvosnak is,ahova kellett.Aztán már ment minden magától.Telefon a pesti rokonoknak,

a templomi intézkedés,sirhely,minden.

Mire megjöttek a rokonok biciklin tolva a szükséges bevásárlást,én is hazaértem,egy-

fajta kábulatban voltam akkor már sok órája.Nekiláttam a kacsakopasztásoknak is,halotti

tor lesz itt,gondoltam,enni kell adni nekik....Marika és Antal néztek rám furcsán, nem

tudták mire véljék ezt a furcsa állapotomat.Én sem. 

Timike még nem volt háromhetes,mikor eltemettük azt az embert,aki nekem éveken át

minden volt:pótolni tudott mindenkit,anyámat,családomat,barátot,mindent,ami fontos

volt számomra.

Hideg téli esőben lassan ment a sírgödör befedése.Majdnem bokáig álltam a sárban,nem

éreztem semmit,csak hideget.Belülről.