-Mondanom kell,vagy inkább kérdeznem valamit,papa.Józseffel lassaan nem bírok,

de én nem akarom,hogy közeledjen hozzám.Attól is félek,hogy terhes lennék,meg

mindentől,a durvaságától is.Az éjszaka Kisritaa sírása mentett meg tőle.Nem

tudom,mit csináljak...-néztem rá segitséget várva.

-Hinnye,lyányom,te aztán most feladtad a leckét nekem. Igaz,én kértelek,fogagy-

gyál el szülődnek,mikor idekerültél.Bizony,akárhogy is nézzük jussa van,csak azt

akarja elvenni.Egyszerű gyerek az a lelkiben,nem akar rosszat.Ha durva volt,...

hát az ital tán.Amiatt.Ha nem az ital,akkor teggyél róla,mint afféle asszonynép,

magyarázd el neki,legyen finomabb. De ezt már nem kerülheted el lyányom,nem

is volna tisztességes,hászen kivárta az idejét.Ha nem is szereted szerelemmel

tudtad,lesznek kötelességbeli dolgok,annak eleget kell tenni.Ebbe én már nem

szólhatok,vegyél erőt magadon-éppen hogy elhallgatott,simogatva a kezem,hal-

lottuk,ahogy József csapkodja a havat a lábáról.

Hamar asztalhoz ültünk,éppen töltöttem ki a teát,amikor belépett.Nem néztünk

egymásra,csendben reggeliztünk.Papa tréfálkozott,hogy megártott a mulatság,

szerencsére vasárnap van...

Úgy is telt a nap,olyan se ide,se oda módon,mikor a kiskapu nyikorgását meghallottuk.

-Jó napot,sosem lesz már itt egy kiskutya?-Erzsike régen hallott hangjára repültem is

elé rögtön!

-Istenem,jaj,de örülök neked,annyira ártalak,olyan jókor jöttél,többször is üzentem

már- hadartam ,ahogy bontottam ki a kabátjából,mindezt nevetve tűrte.

-Nahát,hogy bánnak itt a vendéggel...lerohanják...szóhoz se juthat...-nevetett  

-Isten őrizz,Erzsó,maga mindig is megb ecsült vendég a háznál,sokat tett a mi

boldogulásunkért- mondta papa,Józsi pedig megadóan bólogatott,de udvariasan

széket húzott elő.

Általánosságokban beszélgettünk a férfitársaság miatt,pedig majd szétrobbantam a

türelmetlenségtől,mikor lehetek már végre kettesben Erzsikével

Józsefnek mennie kellett darát keverni ,közeledett az esti etetés ideje,papa pedig

bölcsen átlátott rajtam.Még bólintással is jelezte "cska bátran!",tudta ő,egy tapasztalt

asszonnyal kell megbeszélnem, a problémámat.Nem is hagyott egy percet sem Erzsike,

mindent el kellett mesélnem,mióta csak elváltunk egymástól.Igyekeztem rövidre fogni,

vészesen telt az idő, a Juli -féle bajkavarásra csak szomorkás mosollyal ingatta a fejét.

Ismerte ő jól a sógornőmet...végre rátérhettem a most aktuális gondomra,kisség res-

tellkedve ugyan,de elmondtam,mi a baj.

-Hát látod,ezért nem halogattam tovább a látogatásomat,bár ezernyi gondom

van.Voltam kórházban is,kis nőgyógyászati dolog,de időigényes volt.Szóval,ahogy

számolgattam,rájöttem,mostanában tellik le a hat heted.Márpedig ahogy én a falusi

férfiak vérmérsékletét ismerem,gondolom József sem tartóztatja tovább magát.

Márpedig a te eseted nem szokványos,fel kell készülnöd arra ,ami vár rád.

Először is el kell menned a szakrendelőbe,Püspökszékre felülvizsgálatra,ez kötelező

minden szülő nőnek.

Szerző: szirénke  2011.02.14. 14:31 Szólj hozzá!

Címkék: nem novella életem mindennapjai

A bejegyzés trackback címe:

https://fajldalom.blog.hu/api/trackback/id/tr422660578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása