-Mi történt,csak nem udorodsz,vagy ilyesmi az állatoktól ? Annyira hallgatsz,valami

rossz benyomás ért? -aggodalom érződött a hangjában.

-Dehogy.Fantasztikus ez a gazdaság,hogyan lehet ezt győzni?! Viszont kutyát nem

is láttam...-feleltem,valódi érzéseimnek hangot adva.

-Jó munkaszervezéssel,odafigyeléssel mindezt könnyebb ellátni,mint hinnéd.Nem  sza-

bad egyetlen napot sem kihagyni,például az alomcseréknél,akkor nem gyűlik fel,és nem

keni össze magát a jószág,sőt nem betegszik meg olyan könnyen.A takarmánynak is

mindig tartalékban kell állnia,amit odaad az ember,még frissiben pótolni kell,akkor

olajozottan megy az etetés is.Reggel és este egy-egy órát biztos igénybe vesz,délben is

valamennyit,mert napközben itatni,zöldfélét adni,és ha fial a koca,neki ivóst adni,legyen

teje,de ez sem vészes.Tennivaló azért akad folyamatosan,például a nyúlházban,fő-

 ként,ha sorra fiaalnak.A galambház takaritása sem elhanyagolható,el kell kerülni a

betegségeket. Tavasszal az ólak tisztára meszelése,kotlós ültetés kacsa,és tyúkto-

jásra,bár csirkét már érdemes venni,előneveltet.Hát,azokkal is van munka:lámpázni,fi-

gyelni kell,gyakran etetni,itatni,mindez teljes embert kiván. Tudod,én is besegitek

majd,esetleg segitséget hozok,szokott itt lenni egy ember,takarmányért,tojásért,

egy-két tyúkért szívesen be-besegit,akár folyamatosan is jöhet.Kutya,volt,most ősszel

pusztult el.Arra gondoltunk apámmal,majd az új asszuony választ,milyet hozzak...

Nem mondom,a veteményes is komoly munka,megterem ott minden,ellátja a

konyhát,télire is vermelünk belőle,céklát,krumplit,zöldésget,hagymát,ami van.

Gondoltam,a jövő évit együtt megbeszéljük,hosszú a tél,lesz rá időnk.-már a közös

tervezés lehetőségétől csillogott József szeme,ahogy a hosszú monológját előadta.

Elindultam be a házba,átjárt a hideg.Ritácskáért is kezdtem aggódni.Kisebb épület előtt

mentünk el,nyitva volt az ajtó,talán a szellőztetés miatt.Itt a tüzelőt tárolták,takaro-

san felhalmozott gyújtós,hasábfa,külön a szén,lapát,vödrök odakészitve,praktikusan.

Lehet,hogy a friss levegő tett jót,de először volt étvágyam,a készen kapott házi

disznótoroshoz.Papa kisért a szemével,mióta csak bejöttünk,látszott,alig várja,

hogy mondjak már valamit a látottakról.

-_Nagyon szép,komoly gazdaság ez,amit láttam. Erre nem voltam felkészülve,úgy

hiszem,én ennek ellátására alkalmatlan vagyok.Mást kellett volna idehozni

gazdaasszonynak,Józsi-összegeztem hát gondolataimat.

-Einnye,lyányom! Hát csak nem ijedtél meg?! Mit gondolsz,van aki az anyja hasában

tanulta,úgy jött elő? Majd csak lassan,szépen,segitséggel.Látom,szereted az állatokat: a

kezedet megmostad,ahogy bejöttél,és a víz nem maradt tiszta...ha az undorodás miatt

mostad volna,tiszta marad,de te bizonyára megsimogattad,megfogtad akárhányójukat

is ,igaz-e?Azért lett olyan koszos-barna az a víz..márpedig csak az nyúl az állathoz,aki 

szereti is.Ha meg így van,nem lesz itt semmi hiba,segéderő kell melléd -göcsörtös,öreg

kezét rátette az enyémre,biztatóan megszoritva.Melegség,biztatás volt ebben a

mozdulatban, talán -úgy éreztem hirtelen- szeretet is.Rámosolyogtam a munkában

megvénült,sorstól meggyötört idős emberre,aki csak bólintott...