Eljött a reggel,az első reggünk új otthonunkban.Keltem volna,hogy hasznossá tegyem

magam,de papa éppen megjelent sz ajtóban:- Hohó,lyányom,a szülő asszony,főleg

hogy ilyen fiatalka,csak pihenjen.A hat hét pihenés,az hat hét,te még gyengécske

vagy.Ha most nem kapsz erőre,csak ténferegni fogsz később is.Itt vagyok én,ha lassan

is,elvégzem,amit nagyon szükséges.Látod-e,a beáztatott pelenkákat már ki is mostam,

szükség lesz rá,hát legyen tiszta.A reggelit is pakolom össze,te csak tisztálkodjál ,a

kicsivel törődjél.Kit leszek a konyhában,de hozok egy bögre jó tejeskávét neked,elő-

legbe a reggelihez- meleg,gondoskodó hangjától ellágyultam.Anyám nem szólt igy

hozzám,soha az életemben,suhant át a gondolat fájón a szívemen.Vajon most mit

intéz,hova szaladgál?

Férfialak lépett el az ablak előtt,de nem jött be.Később tudtam meg: a szomszéd

segitett be,a jószágot etetni.Éppen végeztem a reggeli szoptatással,egyebekkel,mikor

József hangja József hangja hallatszott.Rövidesen papával együtt hozták be a

reggelit:kolbász,töpörtyű,savanyúság,házi kenyér,házi tej volt a nagy tálcn,kedve-

sen invitáltak asztalhoz.

Jó ideje érdekes szagot éreztem,ami kifejezetten kellemetlen volt,émelyegtem

tőle.Nem tudtam mi az,de egyre inkább úgy éreztem,mindennek ilyen szaga van,

még az ételnek is.

Pár falatot tudtam leerőszakolni az inycsiklandóan csábitó reggeliből,hiába volt a

kínálás. Borzasztóan szégyelltem magam,mindenképpen szerettem volna jó benyo-

mást kelteni,de most erősen úgy nézett ki,mintha finnyáskodnék.Ráadásul észrevehető

volt Józsefék arcán az értetlenkedés,hiszen ő főleg úgy ismert meg,hogy egészséges ,

jó étvágyam van....

Nem mertem megmondani a valódi okot,in kább lepihentem,kihasználva, hogy Ritácska

jóizűen aludt.Nemsokára azonban hangos beszéd,nevetgélés ébresztett:megérkeztek

József bátyjáék,Imre és Marika.Hangosan verték le lábukról a  verandán a havat,ezzel

is jelezve jövetelüket,tapintatosan,meg ne lepjenek akaratukon kivül.

Barátságosan méregetve,kedvesen mutatkoztak be,közölve,ma ők a soros "ételszálli-

tók":finom tyúkhuslevest,paprikást hoztak.Ritácska is felébredt,érdeklődve nézegetett

a kiságyból,Marikáék nagy tetszésére különböző fintorokat vágva,lassan rátalált csöpp,

ökölbe szoritott kis kezére,míg sógornőmék gügyögve beszéltek hozzá. Hamarosan

hozzám fordultak,érdeklődéssel kérdezgettek hogylétünkről,nem titikolva,de rosszal-

lást sem mutatva fiatal korom mennyire szokatlan az anyuka "szerepében"...mégis

vagy éppen ezért az őszinteségért,úgy éreztem,hogy "ez" a sógornőm lényegesen

intelligensebb József nővérénél.Elmenetelük előtt ennek ujabb tanujelét is adta:-Biztosan

akad mosnivaló a papáról is,rólatok is,hamar készitsd össze,elvisszük. A kismamának

egyelőre nem szabad ilyesmikkel foglalkozni.Esetleg egy-két pelenkát,babaholmit kézzel

kiöbliteni,ha nagyon kell.Tudod ugye,hogy kimélni kell a kismamát.Juli nővéred biztosan

elmondta:egyen,legyen ereje talpra állni,szoptatni,fel ne fázzon,meg ne emelje magát,

ne menjen ki még,sokat aludjon,szelllőztessen.Tartsátok be,mert baj,kórház lehet a

vége,te vagy értük a felelős!.mindezt Józsefhez fordulva adta elő egyszuszra.József

hevesen bólogatott közben,nekem pedig eszembe jutott a tegnap esti,Juli által emli-

tettszennyeszsák..hát,a jóindulatot itt sem mérik egyformán.

Józsefnek is ilyesmi járhatott az eszében,mert kerülte a tekintetemet,vöröslő arccal

adta át a közben megrakott zsákot.Sógornőmék azzal búcsúztak,hogy a holnapi ebéd

is biztositva van,majd áthozza valaki,ha ők nem érnének ide.Igyekeznek majd eltalálni az

izlésemet,mondta,mivel most alig csipegettem.Szégyenkezve vallottam be,nagyon finom

volt pedig,és nagyon szeretem a húslevest is,de olyan furcsa szaga van mindennek,hogy

szinte folyamatosan émelygek.-Na,ugye! -kiáltott fel Marika,-ez a nyomorult

gázolaj,megmondtam előre,cseréld le azt a kályhát Józsi,a gyereknek sem a legjobb!

Ráadásul mindenbe beleeszi magát a szaga. Ne restelld,Rita én is érzem,nem is állhatom,

de ezek a jófirmák nem hallgattak rám,itt az eredmány.Tüntessétek el,ott a kis

vaskályha,állitsátok be,de még ma meglegyen!-fordult a férjéhez,aki áldott jó termé-

szetű lévén,mosolyogva bólogatott:-Estefelé visszajövök,hozok vigaszul egy kis aszalt-

szőlőt a kismamának,hátha segit a kismama étvágyán,akkor megcsináljuk-nyugtatta

meg harcias nejét.