Jócskán besötétedett a december eleji borult ég alatt,amikor megérkeztünk .Sokat
nem is lehetett látni,csak egy hosszú parasztházat,melyet a vendégek fogadására
praktikusan előrenyúló fedett veranda előzőtt meg. József elnézést kérve ment
előre,mutatva az utat,de alig ért el az ajtó kilincséhez,terjedelmes termetű nővére
tolatott is kifelé, nagy hanggal:
-Csakhogy megjöttettek,lassan kihűl az estebéd! Hosszú volt az út,igaz-e?-fordult
hozzám fesztelenül,de látszott,nem is vár választ,terelgetett bennünket befelé.
A nagyszobába lépve elsőként a rácsos kiságyat pillantottam meg.Egyik végében
babaruhák,hintőpor és kispléd volt odakészitve,mellette kis fürdetőkád egy hokedlin...
Könnybelábadt szemmel néztem mindezt.Tapintatos köhécselés előzte meg a járó-
bot ütemes hangját:József édesapja közeledett a szoba sarkából felénk:
-Érezd megad jól és itthon lyányom.Hadd lám,kit hoztál,ki lesz az én legkisebb uno-
kám,bontsátok már ki,be van itt fűtve!-toporgott,s én őszintének láttam üdvözlését
is,egészséges kiváncsiságával együtt.
Kihámoztam magamat is,Ritácskát is a meleg holmikból.Csöpp kislányom gyámoltalanul
hunyorgott bele a fénybe,lassan,komolyan vette szemügyre,amit csak láthatott.
Meleg szívvel,jó szóval üdvözölték ezt a csöppséget,a falusi emberek egysze-
rüségével,szókimondásával. "Sógornőm " lassan el is búcsúzott,vérta a a családja:
két kisfia és munkából hazatérő kőmüvesmester férje. Biztositott róla,hogy rövidesen
megint eljönnek,akkor már családostul,de pár napig jobb a babának is,ha nem sokan
zavarják.
Elmenőben hátraszólt:-Te,Józsi! Az öreg szennyese ott van egy zsákban,majd lesz most
már ,aki gondoskodik róla!-kellemetlenül vágott a szava. József zavartan nézett rám,
-majd később megmagyarázom-mondta,és kikisérte a nővérét.Odakintről éles szóvál-
tás hallattszott be,kínosan éreztem magam.
A papa viszont - akit én már ezután így szólitottam- sürgette a vacsorát,bennünket
vártak vele.József teritett a szobában,de látva feszengésemet,rögtön segitségemre
sietett,jó ráérzéssel:_-Fűrdőszoba még nincs,de itt a kamra,van a fazékban meleg viz,
WC viszont kint az udvaron...de egyelőre itt egy vödör éjszakára,helyette..hogy ne
kelljen kimenned- zavartan köhincsélt közben.
Igyekeztem gyorsan rendbe szedni magam,éreztem a finom illatokat közben.Igaz,kicsit
nehéz étel,töltött káposzta volt tálalva,de örültem végre a házi kosztnak. A papa vitte
a szót,étkezés közben is kérdezgetett,ő is mesélt az itteni életről.egészen addig,míg
Ritácska felhangzó erőteljes sírása meg nem szakitotta a társalgást.