Én rám,aki magam is a kínok kínját éltemát szüléskor,éppen úgy,mint -gondolom-

valaha ő maga. A gyewreket látni sem akarta,egyetlen kérdése som volt felőle. Csak

mikor megtudta a lehetőséget a "vagyonról",akkor...

Kezdtem lecsillapodni,így felfogni,miket is hordott össze? Felcsalták Valival Tamást?!

Felesége,gyermeke van?! Hogyan lehet ez,hiszen mi annak idején a napszak legkülön-

bözőbb időpontjaiban találkoztunk,kora reggel,délután,este,ahogy szökni tudtam

otthonról. Mindig ő alkalmazkodott,sosem én..hogy tudtaa megcsinálni ezt család

mellett?Feleségének  nem tűnt fel semmi,vagy hát hogyan is éltek ezek? És mi lesz

most,bírósági eljárás? Teljesen beleszédültem a kérdések özönébe,ujabb és ujabb

talányok merültek fel.Édes Istenem,mi vár még rám?

Másnap nővérem jött látogatni,egymás nyakába borulva sírtunk egy sort.Bezzeg őt

nagyon is érdekelte kicsi Rita hogyléte,egymást érték a kérdései,alig győztem a

válaszokat adni! Emlitette ő is a "tőrbe csalást",valóban eljárás indult,majd értesitenek

mondta.Nem húzhatom ki magam alóla, a gyermeknek az apja nevére,a tartásdíjra

szüksége lesz.Elmeséltette velem leendő élettársamat, és mindent,míg csak indulnia

nem kellett. Azzal búcsúztunk,hogy új lakóhelyemen fog meglátogatni,ha már "meg-

melegedtem".

Szépen gyógyultam,közeledett a táizás napja.Kicsi lányom minden alkalommal farkas-

éhesen érkezett,tele pocakkal vitték el,szépen gyarapodott. Érdekes jelenség volt,hogy

fiatal korom ellenére bőségesen volt tejem,ami ahhoz vezetett,hogy saját babámon

kívűl még kettőt tudtam szoptatni,akiknek nem volt elegendő az édesanyjuktól kapott

mennyiség.

Szinte egyfolytában a jövőnkön járt az eszem.Mégiscsak idegen emberhez,emberekhez

megyünk,még a házat sem láttam,hogyan fogunk ott élni? Hol lesz a babának

helye,kiságya,és minden,amire szüksége lehet?