Most viszont a napnál is világosabb lett:esélyem sincs születendő gyermekemmel

együtt maradni.A legmélyebb kétségbeesés jellemezte minden pillanatomat.Nem hallot-

tam meg,ha szólitottak,nem volt étvágyam,nem tudtam aludni sem.Olvasásba mene-

kültem,Erzsike gondoskodott könyvekről,de gondololataim el-elkalandoztak,igy a könyvre

sem tudtam figyelni. Egyszer a "Scarlát betűt" kaptam kölcsön.Stílusos volt és

nagyon.nagyon hatásos ...gyakorlatilag végigsirtam az egészet.Mindezek a változások

nyomot hagytak rajtam,megsápadtam,nyúzott lett az arcom,karikás a szemem.Töb-

ben szóvá is tették, -Erzsike gondolom egyéb helyen is- mert rövidesen terjedelmes

levél érkezett Józseftől.

Meg sem lepődtem rajta,milyen alapossággal és részletességgel taglalta,mennyire

tisztában van az engem foglalkoztató gondokkal.Biztositott róla,mennyire együtt érez

velem .Tapintatosan,de céltudatosan utalt rá,hogy gondjaim egy csapásra megoldódnak,

amennyiben sikerül szorosabbtra fűzni "kapcsolatunkat".Jelezte,újból meglátogat,ezen-

nel bejelentve,nehogy problémát okozzon ,mint legutóbb.Gyakorlatilag nem is várt

 beleegyezést,választ,egyszerüen vázolta,taglalta a megoldandó problémát és bejelent-

kezett

Msnap virággal és egy roppant gusztososan összeállitott hidegtállal látogatptt meg.

Szárazkolbász karikák is voltak rajta...Viszonylag kellemesnek mondható őszi délután volt

A kiváncsi szemek,fülek ellen is,jobbnak láttam,ha kimegyünk a kertbe. Sétálva

beszélgettünk,majd kedvenc padomra telepedve folytattuk beszélgetésünket.

Gyorsan haladt az idő,tömöritve mondtam el annyit életemből,amennyit ebben a hely-

zetben jónak találtam. József nagyokat hallgatott,csak néha-néha kérdezett közbe,

egyszer megjegyezve:

--Nővéremtől hallottam,hogy a terhestanácsadáson miylyen kegyetlenül viselkedik a

többi kismama...veled-részvétet éreztem a hangjában.

-Ó,hát ez már jó ideje igy megy.Mikor először szólitottak,sorfal nyílt,éppen csak meg

nem köpdöstek,ahogy elhaladtam közöttük.Sokan tettek rám megjegyzést,nem éppen

hizelgőket,már a várakozás közben is elhangzott egy-két éles megjegyzés.Égő  arccal

kellett ezeket elviselnem.   az asszonynevére oly büszke,emberileg pedig nullával egyenlő

értékű asszony között.Most már jó,már nem kell járnom,persze a megjegyzések,

összesúgások a mai napig nem szüntek meg- avattam be Józsefet.

Kis csend telepedett közénk,talán akkor vettük észre,hogy valahogyan,beszélgetés köz-

ben össszetegeződtünk,no meg,súlya volt az elhangzottaknak is.

 

 

 

 

 

Szerző: szirénke  2010.11.02. 17:55 Szólj hozzá!

Címkék: nem novella életem mindennapjai

A bejegyzés trackback címe:

https://fajldalom.blog.hu/api/trackback/id/tr92416713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása